Minőségi
felhő szolgáltatások a SERVIRA-tól, minőségi garanciával. IBM BladeCenterre épülő
cloud megoldások minden mennyiségben. Több mint egyszerű
VPS szolgáltatás, gyere tesztelj nálunk egy
szervert.
A Vaskapu egy Esztergom óvárosától keletre található, 404 méter magas hegycsúcs, a Maróti-hegyek legalacsonyabb tagja. A hegy nagyban befolyásolja a város arculatát, mert a Vaskapu és a Duna által közrefogott kis területen így alakult ki a kisvárosias városkép szűk utcáival.
A Vaskapu keleti oldalán több kisebb csúcs is található. Ezek északról délre a következők: Elő-hegy, Arany-hegy, Sípoló-hegy I. (316,1 m) és II (317,6 m), Kálvária-hegy, Nagy-Szémon (295,4 m), Kincses-hegy (312 m), Világos-hegy, Sas-hegy.
A hegy nyugati oldalára felfutó utcákban hagyományosan pincesorok állnak, de manapság egyre több hatalmas villa épült a hegyoldalra. A hegycsúcs népszerű kirándulóhely. Ez annak is köszönhető, hogy autóval is jól megközelíthető, a belvárosból aszfaltút is vezet a Vaskapura, ahonnan belátni az egész várost, a Garam torkolatát, a Dunakanyart; tiszta időben pedig ellátni egészen a mohi atomerőműig.
A Vaskapu csúcsán áll egy helyi építészeti örökségi védelem[1] alatt álló, kétszintes menedékház. A rendszerváltás óta a Pilisi Parkerdő Zrt. tulajdona. Ez közadakozásból és társadalmi munkával 1914 áprilisa és júniusa között épült fel. A menedékházat Brilli Gyuláról, az Esztergomi Turista Egyesület vezetőjéről nevezték el, majd 1948-ban nevét Király Albert Turistaházra módosították, a Természetbarátok Turista Egyesületének egyik alapítója után. Mindkettőjükről emléktábla emlékezik a ház falán. A közelmúltig a menedékház bérlői, üzemeltetői éjszakai szórakozóhelyként működtették.
A turistaháztól körülbelül 50 méterre áll Szűz Mária életnagyságú szobra, alkotója ismeretlen. 1921. április 8-án állították a román megszállás elmúlásának emlékére.
A Vaskapu-szoros (románul Porţile de Fier, szerbül Đerdapska klisura) egy folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába,[1] a másik két kifolyás a Szurdok-szoros[2] (Zsil folyó) és a 352-360 méter tengerszint feletti magasságon lévő Vöröstoronyi-szoros (Olt). A Vaskapu a miocén és pliocén időszakokban létezett Pannon-tenger megszűnésével párhuzamosan jött létre. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer (Galambóci szurdok, Gospodin Vir szurdoka, Nagy és Kis Kazán-szoros, Sip-szurdok). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű.
Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, a Rajna–Majna–Duna-csatorna révén.[3]
A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között, a Vaskapu II 1977 és 1984 között épült.